Az elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR) 2018. április 15. napi kötelező indulását követően a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (továbbiakban Kbt.) 40. §-ára, a 196. § (3) bekezdésére és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet (továbbiakban EKR rendelet) 19. §-ára és 35. § (1) bekezdésére tekintettel, figyelemmel a Kbt. 3. § 23. pontjára, a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást az EKR igénybevételével kell lebonyolítani és ennek megfelelően a hirdetmények közzétételét is az EKR-ben kell kezdeményezni.

A 2018. április 14. napjáig került sor az eljárás megindítására és nem az EKR igénybevételével kerültek ...

2017. december 31. napján hatályba lép a Kbt. 40. §-a, amelynek értelmében a közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Miniszterelnökség által üzemeltetett egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kell lebonyolítani, így Magyarországon minden ajánlatkérő és ajánlattevő számára kötelező az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR rendszer) használata.

A rendszer használatáról a Miniszterelnökség előadás sorozatot tart országszerte az alábbi helyszíneken és időpontokban:

Az előadásokra a következő linken lehet regisztrálni:

http://ekr2018.hu/?utm_source=MailingList&utm_medium=email&utm_campaign=EKR+Megh%C3%ADv%C3%B3

Jelentősen módosult a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló 320/2015. (X. 30.) Korm. rendelet. A módosításokat kiemelve tartalmazó jogszabály szövege letölthető itt .

Az uniós közbeszerzési irányelvekben meghatározott uniós közbeszerzési értékhatárokat az Európai Bizottság kétévente vizsgálja felül, és amennyiben szükséges, hozzáigazítja a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül született Kormánybeszerzési Megállapodásban (GPA) rögzített értékhatárokhoz. A legutóbbi felülvizsgálatra 2015. év végén került sor, így a közösségi közbeszerzési értékhatárok legközelebb 2017. év végén ker ülnek felülvizsgálatra, tehát a közösségi értékhatárok nem módosulnak 2017. január 1. napjától.

A mai naptól érvényes nemzeti közbeszerzési értékhatárok:

- árubeszerzés esetében 15 millió forint,
- építési beruházás esetében 25 millió forint,
- építési koncesszió esetében 100 millió forint,
- szolgáltatás megrendelése esetében 15 millió forint,
- szolgáltatási koncesszió esetében 30 millió forint.

Letölthető ITT a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény  2016. július 1. napjától hatályos szövege!

A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) a mai napon módosításra került. A módosítás célja a beszerzések időtartamának rövidítése volt azzal, hogy a rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetén a rendkívüli sürgősség indokait a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (Kbt.) meghatározottakhoz képest bővítették.

A Kbt. rendkívüli sürgősség fogalmával a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai között találkozhatunk, ahol a rendkívüli sürgősséget, mint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egyik lehetséges esetét határozza meg a törvény.

A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja ...

A közbeszerzésekről szóló törvény javaslatát 2015. május 20. napján terjesztette az Országgyűlés elé a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

2015. június 23. napján a Vállalkozásfejlesztési és Gazdasági bizottság a bizottsági vitát lezáró módosító javaslatai benyújtására került sor. Ezt követően kerülhet sor a kormány módosító javaslatának benyújtására.

A közbeszerzésekről szóló törvény jogalkotási folyamatáról folyamatosan beszámolunk.

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 2014. július 16. napjától hatályos szövege innen tölthető le.

A törvénymódosítás a Kbt. 146. § (1) bekezdését egészítette egy m) ponttal, amely szerint:

A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra:

a) a Közbeszerzési Hatóság elnöke;

b) az Állami Számvevőszék;

c) a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szerv;

d) a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szerv;

e) a Magyar Államkincstár;

f) az alapvető jogok biztosa;

g) a közbeszerzéshez ...