A gyógyszerek és orvostechnikai eszközök közbeszerzésének sajátos szabályairól szóló 16/2012. (II. 16.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) a mai napon módosításra került. A módosítás célja a beszerzések időtartamának rövidítése volt azzal, hogy a rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetén a rendkívüli sürgősség indokait a közbeszerzésről szóló 2011. évi CVIII. törvényben (Kbt.) meghatározottakhoz képest bővítették.

A Kbt. rendkívüli sürgősség fogalmával a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás szabályai között találkozhatunk, ahol a rendkívüli sürgősséget, mint a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egyik lehetséges esetét határozza meg a törvény.

A Kbt. 94. § (2) bekezdés d) pontja úgy fogalmaz, hogy az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha az feltétlenül szükséges, mivel az ajánlatkérő által előre nem látható okból előállt rendkívüli sürgősség miatt a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárásra előírt határidők nem lennének betarthatóak.

A jogszabályhely alkalmazásának tehát a következő három konjunktív feltétele van:

• feltétlenül szükségesség,
• előre nem látható ok,
• rendkívüli sürgősség.

A Kbt. a rendkívüli sürgősséget a nyílt, a meghívásos vagy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás határidejének be nem tarthatóságában jelöli meg.

1. A rendelet ezt a rendkívüli sürgősségi esetkört bővíti azzal, hogy a hatálya alá tartozó beszerzések esetén rendkívüli sürgősségű beszerzésnek tekinti a sürgős ellátási igény fennállását, ha az terápiás alkalmazással indokolható.

A rendelet hatálya alá tartozó beszerzések esetén álláspontom szerint a rövid eljárási határidő, mint sürgősségi indok amúgy is problémás, hiszen csak igen ritka (pl. országos hiány) esetben képzelhető el olyan beszerzés a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök terén, aminek a beszerzése nem valósulhat meg a „klasszikus” eljárás fajtákban a rendelkezésre álló határidők alatt.

A sürgős ellátási igény fogalmát a rendelet lényegében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) sürgős szükség fogalmából veszi át.

Az Eütv. 3. § i) pontja szerint a sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

A rendelet szerint a sürgős ellátási igény akkor áll fenn, ha a beteg azonnali, illetve rövid időn belüli gyógyszeres vagy orvostechnikai eszközzel történő ellátás hiányában közvetlen életveszélybe kerülne, súlyos vagy maradandó egészségromlást szenvedne, illetve a gyógyszeres vagy orvostechnikai eszközzel történő ellátás hiánya irreverzíbilis folyamatokat indítana el, és a várható élettartamot és emellett az életminőséget jelentősen kedvezőtlenül befolyásolná.

A sürgős ellátási igény igazolását is delegálja a rendelet és meghatározza azok körét, akik jogosultak annak fennállását egyetértő állásfoglalásukkal igazolni. Ilyen személy:

• orvostechnikai eszköz közbeszerzésekor, ha a közbeszerzést
  • az OEP folytatja le, az illetékes egészségügyi szakmai kollégium vezetőjének,
  • nem az OEP folytatja le, a fekvőbeteg-gyógyintézet orvos igazgatójának,
• gyógyszer közbeszerzésekor a gyógyszerészeti államigazgatási szerv.

Dogmatikai hiba a rendeletben, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézet orvos igazgatója nem egyetértő állásfoglalást ad az általa képviselt gyógyintézet beszerzéséhez, hanem a sürgős ellátási igény fennállását igazolja.

2. A feltétlenül szükségszerűség a sürgősségi ellátási igény fogalmából könnyen magyarázható, mivel valamennyi sürgős egészségügyi beavatkozás egyben szükséges is.

3. Az előre nem láthatóság az a feltétel, aminek a fennállását igazolni (bizonyítani) már nehezebb. Ilyen lehet álláspontom szerint pl. egy egyedi diagnosztikai műszer garanciális időn túli tönkremenetele, amely még jóval az eszköz ismert élettartama előtt következik be és amellyel ajánlatkérőnek elvárhatóan nem kellett számolnia.

Összességében elmondható, hogy a rendelet hatálya alá tartozó beszerzéseket akkor lehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban megvalósítani, ha az előre nem látható, feltétlenül szükséges és igazolt sürgős ellátási igény kielégítését célozza.

Maga a rendelet is utal a Kbt. hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kizáró azon okára, amely szerint a rendkívüli sürgősséget indokoló körülmények nem eredhetnek az ajánlatkérő mulasztásából. Tehát a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást továbbra sem lehet az ajánlatkérő munkaszervezési, valamint a beszerzések tervezési hibáinak orvoslására alkalmazni, még akkor sem ha az sürgős ellátási igény kielégítését szolgálja.

Az előre nem láthatóság esetei a fantázia keretei között további példákkal is bővíthetőek, de annak értelmezését rendkívül szűken és megszorítóan kell értelmezni a rendelet módosítását követően a Közbeszerzési Döntőbizottság ezzel ellenkező tartalmú határozatáig.