A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt D.644/5/2017. számon folyamatban volt eljárás tényállása szerint ajánlatkérő beszerzését tartós bérleti (nyílt végű lízing) szerződéssel valósította meg. A bérleti szerződés hatálya alatt a felek úgy döntöttek, hogy a tartós bérleti szerződést megszüntetik, majd adásvételi szerződés útján kerül sor a tulajdon átruházására a beszerző részére.

A végtörlesztést és a maradványértéket rendező követő tulajdonszerzésre azért nem került sor, mert a bérleti szerződés megszűnésével egyidejűleg bérbeadó az eszköz tulajdonjogát harmadik személyre ruházta át, aki az adásvételi szerződés eladói pozíciójába került.

Az adásvételi szerződés megkötése vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására nem került sor. Beszerző azzal indokolta - a KDB előtti eljárásában - a közbeszerzési eljárás mellőzését, hogy az adásvételi szerződés megkötésére mindösszesen 15 nap ált rendelkezésére és így az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal, valamint a 320/2015. (X.30) Korm. rendelet szerint a Miniszterelnökséggel való engedélyeztetésre nem volt ideje, ugyanakkor a beszerzés rendkívül előnyös volt a beszerző számára.

A KDB megállapította, hogy a beszerző jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárását, hiszen a végtörlesztésre kapott állami támogatás már huzamosabb ideje rendelkezésére állt, így tervezhette beszerzését, akár hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás lefolytatásával is biztosítható lett volna a beszerzés megvalósítása.

Összességében tehát a különösen kedvező feltételek nem adnak jogalapot arra, hogy a tartós bérleti szerződés megszűnését követően közbeszerzési eljárás mellőzésével kerüljön sor a tartós bérleti szerződés szerinti eszköz tulajdonának a megszerzésére.