Az Országgyűlés a mai napon elfogadta a közbeszerzésekről szóló új törvényt, amely jelenleg az Országgyűlés elnökének aláírására vár. Az elfogadott törvényszöveg elérhető itt.

Az új törvényben jelentős változások lesznek. Ilyenek például, hogy változnak az értékelési szempontok. Külön érvénytelenségi okként kerül meghatározásra annak lehetősége, amikor az ajánlatkérő meghatároz majd egy olyan összeget, amely felett az ajánlatot érvénytelennek tekinti. Csökkennek az ajánlattételi határidők. Egy új egyszerűsített nemzeti eljárást vezet be a törvény (kvázi megújul a régi Kbt. 122/A szerinti eljárás típus), amelyben építési beruházásoknál százmillió forint, szolgáltatásoknál tizennyolc millió forintra csökken az eljárásrend szerinti közbeszerzések értékhatára azzal, hogy az eljárásban négy ajánlattevőt kell majd ajánlattételre felhívnia az ajánlatkérőnek. Az új törvény jelentősen szűkíti az üzleti titoknak minősülő adatok körét is.

Első olvasatra kizárólag érdekességnek tűnhet, de a joggyakorlat számára kimunkálandó feladat annak a kizáró oknak az előírása és ellenőrzése, miszerint az államfő, a kormánytagok, a legfőbb ügyész, az Alkotmánybíróság elnöke, az Állami Számvevőszék elnöke, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Központi Statisztikai Hivatal vezetője és hozzátartozói tulajdonában álló társaságok nem tehetnek ajánlatot a közbeszerzési eljárásokban.

Az új törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek még nem ismertek, de a törvény rendelkezése szerint azok is megjelennek az új közbeszerzési törvény 2015. november 1. napi hatálybalépéséig.

A blogunkon a teljes törvényt, a kapcsolódó kormányrendeletekkel részleteiben elemezni fogjuk azoknak a Magyar Közlönyben történő megjelenését követően. A hatálybalépésig 39 nap van hátra.